Hírek

Elérhetőségek

Kisnémedi babák

Puskásné Krecsik Márta szobájában körös-körül népviseletbe öltözött babákat láthatunk. Mára több mint háromszáz. Mióta nyugdíjba ment, azóta készíti ezeket. A babák a születéstől a halálig mutatják be a kisnémedi ruhaviseletet. Amit a bölcsőben lehet látni, az a hétköznapi pólya. Ez egy egyszerű párna, amit a háznál felelhető anyaggal (kartonnal vagy esetleg krepp-pel) bevontak és összehajtottak. Ebbe rakták bele a gyerekeket. Hétköznap flanel ruhákban voltak a gyerekek, ezeket jól lehetett mosni és kényelmes is volt számukra. Amikor templomba mentek, akkor szépen felöltöztették őket, selyembe. Kisnémedin a brokát volt a szövet, a brokát volt az öltözék.
Egy némedi lánynak 30 öltöző ruhájának kellett lennie. Nyári ruhából volt vagy 3-4-5 is. Ugyanazt a ruhát nem vehette fel egymást követő vasárnapokon. Mindig másba kellett öltöznie.

-

A piros pöttyös ruha volt a népi táncosok ruhája. A magyar ruhát, csak március
15-én vehették fel, ami állt: egy fehér szoknyából nemzeti színű szalaggal, hozzá piros kötény és egy mellény, amit pruszliknak hívtak. A fejükön pedig egy párta volt.
A menyasszony hófehér ruhában öltözött. Akkor még nem volt fátyol: csak szalag és sújtások. A menyasszonynak, csak az 1950-es évektől volt piros pöttyös a ruhája. A koszorúslány ruhája egy ünneplő ruha volt. Pirosat–bordót csak pünkösdkor és
bérmáláskor vettek fel. A kisnémediek főként bordó színű ruhát viseltek.

--

A babák között látható egy hétköznapi viselet, mezítláb, hátikosárral. Így vitte az ebédet, szalonnát, kenyeret, vöröshagymát a mezőn dolgozó
férjnek. Nagy szegénység volt abban az időben.
Volt olyan ruha, amit nagyon szerettek a némediek. Ez a kék festő karton ruha volt.
Slingelt kendővel. Ezt nyáron hordták. A kiállított babák között látható egy 100 éves, brokát
anyagból készült ruha, amelyet ünnepi alkalomkor viseltek. Amikor a fiatalasszony, babát várt, akkor azt mondták,
hogy be van kötve a feje, ezért a ruhaviseletet is ehhez igazították.

A lányok ünnepeken többszínű ruhát viseltek. Csikós ruhát: szüreti felvonuláskor viselték. Fehér színű ruhájuk volt
nemzeti színű szalagdíszítéssel. A fiú ruhánál a gomb kék színű volt. A ruhához még fekete lajbit vettek fel. Fejükre
fekete kalapot tettek, ami mellé árvalányhajat tűztek. A lánynak a kezében a szőlő a fiú kezében kulacs.
A bálon viselt ruha karton anyagból készült. (A bálokon, tánc közben felverték a por és ezt a ruhát mosni kellett, ezért nem készülhetett brokát anyagból). A máriás ruhát a Máriás lányok hordták. Ők vitték a Máriácskát körmeneteken és hasonló helyeken. Ezt a ruhát moly ruhának nevezték, vékony anyagból készült. A kimenő ruhát akkor hordták, ha este elmentek a hídra táncolni, vagy a labdarúgó mérkőzésre. Ez a ruha is mosható volt. Akkor még hosszúszárú bugyikat és alsószoknyát hordtak minden ruha alatt a lányok és asszonyok.

Az idősebbek hétköznap mezítláb jártak. Volt rajtuk egy blúzka, egy sötét kendő a fejükön, de a főkötő, amire a hajukat felkötötték mindig ott volt a kendő alatt. Az alsószoknyájuk piros aljú volt. Be volt szegve pirossal, és az nem volt slingelt. Egyszerű szoknya, amihez egy sötétszínű kötényt vettek fel.A fiatalabb korosztálynak is ugyan így a hétköznapi ruhája csak egy piros aljú alsósoknyából, egy egyszerű felső
szoknyából és kötényből állt. Az sem volt slingelt.

Puskásné Krecsik Márta néni és babái mesélnek a népviseletről

Ünnepi ruhákon csak slingelt alsószoknyát vettek fel. A slingelt szoknya azt jelentette, hogy az aljára egy szép csipke szegély volt felvarrva.
A lila bársony ruhát adventkor és böjt alkalmával lehetett csak viselni. Oda mást nem vehettek fel.
Nagyon kedvelt volt Kisnémedin a cifra parhét ruha kázsmér kendővel. A bugyi szinte kilógott a szoknya alól.
Volt a tarajos főkötő. Azt 1900-tól 1930-ig hordták. A tarajos főkötőt nem hímezték, csipkét varrtak rá, díszítették. A tehetősebbek többet, a szegényebbek kevesebb díszt tettek rá. A lányok ezt maguknak varrták. A sötétebb színű főkötőket
idősebbek, asszonyok hordták.
A téli ruhája az asszonyoknak a berliner kendővolt felül, abba jártak templomba.
Télen nem főkötőbe jártak, hanem selyemkendőbe és brokát ruhába, fekete selyem köténnyel. Az alsó szoknya itt is slingelt. Kezükben imakönyv és rózsafüzér.
A fiatalok templomba járó ruhája színesebb és lazább volt.
Irodalom: hangfelvétel készült 2014. szeptember 23-án