Kisnémedi nevezetes személyei

CZINKOTA MIHÁLY
(KISNÉMEDI, 1925 – ALBANY, USA, 2008)
ARANYDIPLOMÁS SZÍNMŰVÉSZ
 Alapfokú iskoláit Galgagyörkön végezte, majd 11 évesen a patinás Bányai Evangélikus Egyházkerület Aszódi Petőfi Gimnáziumába járt 1934-től 1941-ig. 1942-ben tizenhét évesen vették fel a Színművészeti Akadémiára, Budapestre, aminek akkori igazgatója Kiss Ferenc volt. Ez az ember volt Czinkota Mihály patrónusa. 1942–1946 között végezte el; olyan színészekkel tanult együtt, mint Horkai László, Raksányi Gellért, Kállai Ferenc és Darvas Iván. Főbb szerepei voltak: Szegfű Tihamér (Szigligeti Ede: A mama), az Úr (Madách Imre: Az ember tragédiája), Bánk bán (Katona József: Bánk bán).
Az 1950-es évek elején Németországon keresztül Amerikába emigrált, de 1953-ban visszatért Németországba, ahol évekig a Szabad Európa Rádió irodalmi műsoraiban szerepelt. Később New Yorkban telepedett le, ahol a világhírű Actors Studióban együtt tanult mások mellett Marlon Brandóval, Marylin Monroe-val és Steve McQueennel.
Néhány kisebb hollywoodi filmszerep után az üzleti pálya felé fordult, klímaberendezésekkel kereskedett. Továbbra is rendszeresen szerepelt azonban az amerikai magyar közösség előtt, több mint 40 éven át lépett fel washingtoni és New York-i színházakban.
Az Aranydiplomát 1996-ban vehette át a Színház- és Filmművészeti Egyetemtől, 1999-ben a Magyar Kultúráért Érdeméremmel tüntették ki.

Forrás: Nekrológ. www.kultura.hu, www.stop.hu

DR. FARKAS GYŐZŐ
(1933. NOVEMBER 25-ÉN SZÜLETETT KISNÉMEDIBEN)
FIZIKUS, AZ MTA DOKTORA, AZ MTA WIGNER JENŐ FIZIKAI KUTATÓKÖZPONT KUTATÓ PROFESSZOR EMERITUSA
Az MTA Wigner FK Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet Alkalmazott és Nemlineáris Optikai Osztályának tudományos tanácsadója. 1992-ben Tóth Csabával közösen a rendkívül rövid, attoszekundumos időtartam alatt felvillanó fényimpulzusok létezésével kapcsolatban dolgozott ki új elméletet, amely az attofizika tudományának megszületéséhez vezetett. Tudományos eredményei közül kiemelkedik a sokfotonos, igen magas perturbációs rendű fotoeffektus kimutatása és az Einstein-egyenlet sokfotonos, mélyebb tartalmú formájának igazolása. Szakterülete: a kvantumelektronika és kvantumelektrodinamika, kutatási témája a foton-elektron kölcsönhatások, a kvantum-elektrodinamika és a szuperintenzív lézerimpulzusok. 1980-ban lett a fizikai tudomány doktora. Tagja a Lézerfizikai Tudományos Bizottságnak. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el: MTA Fizikai Díja (fődíj, 2000), Simonyi Károly díj (2006), Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2012), Széchenyi-díj (2014).
SZÉCHENYI-DÍJAT KAPOTT KISNÉMEDI DÍSZPOLGÁRA, DR. FARKAS GYŐZŐ
Áder János köztársasági elnök – a miniszterelnök előterjesztésére – a nemzeti ünnep, március 15., az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából kitüntetéseket adott át az Országház kupolatermében. Tizenkilenc kiválóság között Széchenyi-díjat kapott dr. Farkas Győző, az MTA doktora, az MTA Wigner Jenő Fizikai Kutatóközpont kutató professor emeritusa a magyarországi lézerfizikai kutatások megteremtésében való közreműködése, valamint az „Attofizika” tudományágának megteremtése érdekében végzett munkája elismeréseként.
HEGEDŰS ATTILA
(VÁC, 1954. OKTÓBER 21.)
MAGYAR NYELVÉSZ, EGYETEMI DOCENS
Hegedűs Attila bár Vácon született, szülőfalujának Kisnémedit tekinti. Gyermekkorát a községben töltötte.
1969-1973 között a Kecskeméten a Piarista Gimnázium diákja volt. 1975-1977 között a Piarista Hittudományi Főiskola hallgatója volt. 1977-1982 között az ELTE BTK magyar-német szakos diákja volt. 1982-1984 között tudományos munkatárs, 1984-2000 között pedig tudományos munkatársként dolgozott az ELTE BTK-n. 1983-1997 között az ELTE-n magyar nyelvtörténetet, dialektológiát és névtant tanított. 1991-2004 között a Névtani Értesítő felelős szerkesztője volt. 1993 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen magyar nyelvtörténetet, fonetikát és névtant tanít. 1993–1997 között a Károli Gáspár Református Egyetemen fonetikát, magyar nyelvtörténetet és dialektológiát oktatott. 1995-ben PhD fokozatot szerzett az ELTE BTK-n. 1996-2000 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán megbízott, 2000 óta kinevezett docense, 1996 óta intézetvezető, 2000-2009 között oktatási dékánhelyettes. 2003–2007 között a Miskolci Egyetemen dialektológiát és szociolingvisztikát oktatott. Kutatási területe a magyar nyelvtörténet, a dialektológia és az onomasztika.
Munkája: Kisnémedi tájszótár. ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszék-MTA Nyelvtudományi Intézete (1992) 118 tanulmány jelent meg 2014-ig.

Forrás: Világháló. Wikipédia. Kisnémedi tájszótár bevezetője. Budapest, 1992.
FÁBIÁN JANKA (1973)
MAGYAR ÍRÓ
Egy Pest megyei községben nőtt fel, de gyermekként sok időt töltött Kisnémediben is, ahol nagymamája született. Az érettségi vizsgát követően a Miskolci Egyetem angol-történelem szakát végezte el, majd pár évvel később az Eötvös Loránd Tudományegyetem francia szakán szerzett oklevelet. Az írás mellett angol-francia nyelvtanárként és fordítóként munkálkodik.
CSÁNYI JÁNOS
SZÍNÉSZ, RENDEZŐ
1966. február 1-jén született Vácott. 1976-ig Kisnémedin, nagyszülei házában él, majd szüleivel és öccsével Vácra költöznek.
1978-80 között a Váci Haladás SE sportolója. 1980-ban Cegléden kislabda hajításban Úttörő Olimpia területi bajnokságot nyer.
1980-84-ig középiskolai tanulmányait Vácott ill. Budapesten végzi. 12 éves korától verseket ír, a középiskolában lapot alapít (Budapesten Beke Kata tanítja).
1982-84 között amatőr színész, a gödöllői színészképző stúdió tagja (többek között Ascher Tamás, Árkosi Árpád, Gaál Erzsébet, Salamon Suba László, Uray György, Vekerdi Tamás foglalkozásain vesz részt). 1983-ban pantomimezni tanul Uray Péter csoportjában.
1984–86-ig segédszínész, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja, kisebb szerepekben lép fel.
1986-ban felvételt nyer a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakára, Zsámbéki Gábor és Székely Gábor osztályába.
1990-ben végzős hallgatóként a megalakuló diákönkormányzat elnökévé választják, vezető szerepet játszik az egyetem átalakításában. 1990-ben kap diplomát, mint színész.
Ezt követően több színtársulat tagjaként játszik, színházban és filmeben. Többször lehetett színház igazgató pl a Bárka színházban, de rendezőként is kipróbálhatta magát.

Forrás: A Színházi és Filmintézet honlapja
DR. SZAKÁTS NÁNDOR
NY. MINISZTERI TANÁCSOS
1957-ben hunyt el Kisnémediben.
Dunakeszi közigazgatási határán húzódik a Szakáts-kert, a Duna, a Kusché utca és a régi temető között terül el a völgyben. A kert közepén lévő tavat két forrás táplálja.
1924-ben dr. Szakáts Nándor nyugalmazott miniszteri tanácsos vásárolta meg. A temető mellett sárgahomok bányát, a Duna mellett sóderbányát nyitottak. Az 1930-as években kis gazdaság működött itt, ami friss tejjel, zöldséggel, gabonával látta el a lakókat. Akkor rengeteg gyümölcsfa is volt itt. Reggel-este lófogattal szállította házhoz a friss tejet. Tyúkfarmot a friss tojásért tartottak. A II. világháború után az államosítással a gazdaság megszűnt. Egy része úttörő-, később ifjúsági táborként működött (faházak). Ma a villa romos. Dr. Szakáts Nándor 1957-ben halt meg Kisnémediben. Jelenleg a Búzaszem Iskola a terület felső részét, az alsói részt a horgászok bérlik az önkormányzattól.

Forrás: Göd honlapja
GELLE ANTAL TÁDÉ OFM
(KISNÉMEDI, 1902. MÁRC. 11.
– ALEXANDRIA, EGYIPTOM, 1991. AUGUSZTUS 5.)
MISSZIÓS SEGÍTŐTESTVÉR
Cipész mesterséget tanult, Pesten cipészként dolgozott. 1927. IX. 1-jén belépett a mariánus rendtartományba.
1927-ben, a tatsienloui bélpoklos telepre költözött. Magára öltötte Szent Ferenc öltönyét Andocson, ahol újoncévét is töltötte.
1928. IX. 2-án tette első fogadalmát Esztergomban, és ide került sekrestyésnek, majd 1930-ban ezt a forgalmas Budapest belvárosi ferences templom sekrestyéjével cserélte fel, a rendi elöljáróság intézkedésére, melyet lelkiismeretes buzgósággal vezetett elindulása napjáig. A budapesti hívek sokáig fogják emlegetni [írta a korabeli lap] a mindig mosolygó, készségesen szíves alázatos szerzetest. Leginkább pedig az alamizsnáért könyörgő szegények, akik számára, az alamizsna mellé mindig volt egy-két jó szava. 1931-ben ünnepélyes fogadalmat tett, s ettől kezdve egyedüli vágya az volt, hogy afrikai misszióba mehessen. Állandóan ostromolta a főeljáró kegyét az engedélyéért.
1932. VIII. 3-án, Rómán keresztül Port-Saidba küldték. 1936-ban: itt tevékenykedett a Szuezi-csatorna apostoli helynökség központjában.
1972-ig maradt a csatornavárosban, addig, míg evakuálásra [kitelepítésre] nem került sor a többi európaival együtt, a háborús állapot miatt. 1973. októberében ki is tört a háború. Ekkor a kairói Mouski-ba költöztették. Nem maradt itt sokáig, mivel az éghajlat nem kedvezett az egészségének. Alexandriába küldték a Szent Szív plébániára. Itt addig maradt, míg kórházba nem került. A plébániára már nem tért vissza.
89 éves korában halt meg. 63 évet szerzetesként élt, és 34 éven át volt a Szentföldi Kusztódia szolgálatában.
Az alexandriai temetőben nyugszik azokkal, akik előtte szolgálták az egyházat és kusztódiát az egyiptomi földön.

Irodalom: Szent Antal képes havi folyóirat, V. évf. 11. sz. 1932. nov. Madaras Andrea: A kisnémedi Gelle Tádé élete. (világháló) fr. Giuseppe Nazzaro, ofm. A Szentföldi Kusztódia titkára. 1991. augusztus 7-én kelt levele. San Salvatore

PÁSZTOR PÁL
(1921–2005)
PLÉBÁNOS
A gödöllői premontrei gimnáziumban hat évig tanult, majd Vácra került a piarista gimnáziumba, ahol 1940-ben érettségizett. Utána  hittudományi hallgató lett a Váci Papnevelőben. Egy év után Székesfehérvárra ment, az ottani papnevelő intézetbe. Három év után kiküldték a Bécsi Egyetem hittudományi karára. Bécsben szentelték pappá 1947-ben. Segédlelkész volt Bécs egyik külvárosában, Döblingben. Hazatérése után segédlelkész lett a Máriaremetei kegyhely alatt Remetekertvároson, majd Zsámbékon és Móron, közben plébános Bakonykuti- Inotán. 10 évig szolgált a székesfehérvári egyházmegyében. 1952–54-ig Veresegyházon és Erdőkertesen, 1954–56-ig Móron volt, és innen került Kisnémdeibe plébánosnak. 34 évi szolgálat után, 1990-ben nyugdíjba vonult.
Nyelvvizsgát latin, német, francia felsőfokon, héber és görög középfokon, arám és szír alapfokon tett.

Irodalom: életrajz. Pásztor Pál: Szentbeszédek. Kiadta: Pásztor Gyula
KISNÉMEDI JEGYZŐI
1990 – 1996     Viski Sándor
1996 – 1999     Klein Katalin
2000 – 2000     Cseri Tibor megbizott körjegyző
2000 – 2000     Vecsernyés István körjegyző
2001 – 2002     Kőhalmi Erika
2002 –     Hegyi Ágnes